...de úgy, hogy még érdekes maradjon.

A mozibajáró törzsközönség bizonyára már nagyon jól tájékozott abban, hogy pontosan mire is ül be technikai értelemben, míg a Budapestre látogató egyszeri vidéki ember a mai napig könnyen eltévedhet az olyan fogalmak közepette mint a Real3D, Imax, IMAX 3D, 2K digitális, akárhány-K digitális vetítés. Ő csak egy filmet akart megnézni ha már ott volt, ami aránytalanul sokba került, ráadásul hülye szemüveget kellett feltennie amitől baromira fájt a feje, azt levéve meg bután homályos volt a kép. Ezen kívül meg van a másik féle ember, aki nagy reménnyel ül be valamilyen nagy technológiai újdonságtól való elalélás reményében és tudta nélkül nem azt kapja amit várt.

Rögtön el kell keserítsem azonban az olvasót, itt most csupán a 2D-vel fogunk foglalkozni, és ha eddig úgy hitte, hogy összességében 2D és 3D film létezik csak, nagyot téved.

Mi a túró az IMAX és mit jelent a celluloid napjainkban?

Advertisement

Sokan automatikusan összekeverik az IMAX-et a 3D-vel, amiből ugyan létezik 3D változat is, azonban nem arra született. Az IMAX kifejezés az "Image Maximum" rövidítése, ami nagyjából "bitang nagy kép" jelentéssel bír. Az IMAX napjainkban a legnagyobb elérhető felbontást és képélességet nyújtja a mozitermekben. De hogy pontosan megértsük, hogy mi is ez, és hogy különbséget tudjunk tenni pl. IMAX és IMAX között vagy IMAXés akármi, esetleg akármi és akármi között, kissé vissza kell mennünk a filmtörténelemben.

Az '50-es években Hollywood ádáz csatát vívott a televízióval (a mai napig is, csak most az Internet is betársult), ugyanis a televízió ugyanazt tudta nyújtani mint a mozi, az otthon kényelmével megspékelve. Az álomgyár konkrétan a túlélésért küzdött, ennek következtében megpróbálták minél nagyobb látványosságokkal becsalni a nézőt a mozitermekbe: nagyobb, széles vásznak, térhangzás, szuper éles kép, stb.

Sok-sok év kísérletezés után kialakult a mozifilm alapvető képi formátuma: 16/9 vagy 2.35/1 szélességű/magasságú képarány. A 16:9 a digitális tévék alapvető képformátuma is lett időközben, a 2.35:1 (vagy akörüli képarány) pedig az amit összefoglalóan "szélesvásznúnak" hívunk. Az adathordozó pedig leggyakrabban 35mm-es, ritkábban 65/70mm-es film.

Advertisement

Az ezeregyéjszaka meséi dián

35mm-es filmbe bárki beleütközhet maga is ha előkotorja régi cipősdobozait a szekrény aljáról, benne régi fénykép-filmnegatívjaival és diafilmjeivel. A sztenderd celluloid mozifilm-formátum lényegében megegyezik az otthoni dia minden paraméterével. Függőlegesen fut a vetítőben, a képkocka pedig négy perforáció magasságú. Mivel különböző képarányok léteznek, a különbséget speciális lencsékkel oldják fel, melyek addig nyújtják a képet, amíg ki nem tölti a négy képkockányi magasságot. Erre a szélesvásznú formátumoknál van különösen szükség, hiszen a fix szélességű filmkocka csakis a magasság rovására tarthatja meg eredeti képarányát nyújtás nélkül.

Advertisement

A 65/70mm-es film (65mm rögzítéshez, 70-re nagyítva vetítéshez) ezzel szemben nemigen alkalmaz nyújtást (legalábbis a ma használatos formátumokban - már ami megmaradt belőlük), a kép eredeti formátumában rögzül a filmre, ami eképpen azt jelenti, hogy alapból minimum kétszeres, de inkább háromszoros a felbontása a 35mm-es filmhez képest (mivel a 35mm-es film teljes szélessége 35mm, a konkrét képanyag alig 22mm-en rögzül, 70mm-nél viszont a hasznos képarány valóban 70-et jelent). Leginkább speciális vetítésekhez használtak 70mm-es filmet (35mm-ben forgatott mozikat is átnyomtak 70mm-re különleges alkalmakra, vagy korlátozott számú vetítésekre), egyre csak növelve a filmek grandiózusságát a növekvő mozitermek/mozivásznak be-, és kitöltésével.

Pajtás és Zenit a legnagyobb felbontásért

Advertisement

Ezzel azonban nem fejeződött be a minél nagyobb felbontásért folyó küzdelem, több trükkös megoldással is próbálkozott Hollywood. Ezek közül az egyik kreatív megoldás az ún. VistaVision formátum volt, ami a 70mm-es film felbontását hivatott megidézni 35mm-es filmen (mivel a 70mm-es film rendkívül drága volt). Ehhez speciális kamerát építettek, mely nem függőlegesen, hanem vízszintesen húzta el a filmet a lencse mögött, így a képkocka magasságában lett akkora mint a hagyományos eljárásban vízszintesen, szélessége pedig nyolc perforációnyira növekedett, megközelítve a 70mm-es film minőségét, a '60-as évek végére viszont sikerült megtalálni a minden filmformátum Szent Grálját, az IMAX-et.

"Analóg" IMAX

Az IMAX valójában nem más, mint a VistaVision megoldás 70mm-es filmen alkalmazva. A 70mm-es film vízszintes elhúzásával (és még néhány egyéb trükkel vegítve) a lehető legnagyobb felbontást teszi lehetővé a moziban, mely celluloidon csak megvalósítható.

Advertisement

A filmre forgatott és vetített IMAX így összességében több mint nyolcszor nagyobb felbontással bír a legelterjedtebb, sztenderd 35mm-es celluloidhoz képest.

Oké, de mit jelent mindez a digitális világban és mi az a "K"?

Alapvetően összehasonlíthatatlan a digitális képanyag a filmre rögzített képpel, mivel elvileg a celluloidon tárolt kép a végtelenségig nagyítható (összes hibájával együtt), míg digitális képalkotásnál előbb-utóbb beleütközünk egy pixelek (képpontok) által határolt falba, ahonnan már csak "kockásabb" lesz a kép.

Advertisement

Digitális nyelven beszélve a ma már sztenderdnek számító HD tv-k 720, ill. 1080 pixelnyi képmagassággal érkeznek. 16/9-es képaránnyal számolva egy 1080 pixelnyi magasságú képernyő 1920 pixel szélességű. A filmek (ill. a vetített tartalmak) gyakori képarány-változásai miatt a HD tv-k új generációját, az UHD tv-ket már képszélességi felbontással jellemzik, ezt jelöli a "K". Egy 2K-s tévé 2000 hozzávetőleges pixelt rajzol ki vízszintesen, ami lényegében megegyezik az előbb emlegetett 1080-as tévék felbontásával.

Na, álljon meg a menet! Tévét nézünk a moziban?

Igen,

amennyiben 2K-s vetítésre ül be. A legújabb blockbuster 2K-s vetítésben felbontásügyileg alig nyújt többet, mintha otthon nézné a köztévé híradóját HD tv-jén, digitális vétellel. Ráadásul ez még csak a jéghegy csúcsa, mert bár az előbb azt emlegettük, hogy a celluloid összehasonlíthatatlan számokban a digitális képpel, nagy általánosságban azonban mégis elmondható, hogy még egy 35mm-es film is nagyjából 6(!)K-nyi pixelnek megfelelő szélességű képet jelenít meg, míg az IMAX celluloidon már 18-ra (!!!) növeli ezt az arányt, függőlegesen pedig csaknem 9K-ra.

Advertisement

Christopher Nolan mégsem hülye?

Nagyon nem, ugyanis a 70mm-es celluloid film IMAX-használatra még belátható ideig a lehető legrészletesebb képet nyújtja a mozitermekben. Az újkori Batman filmek rendezője nem véletlenül szeret IMAX-kamerákat használni filmjeihez. Olyan képi milliőt lehet teremteni velük, melyet az elkövetkezendő egy-két évtizedben még nem fognak lekörözni, emellett pedig szinte hihetetlen, hogy a technológia már csaknem fél évszázada velünk van.

Advertisement

Fogyasztói tanács

A digitális világban a különböző formátumok és azok megnevezései az anakronizmus gödrébe zuhannak, hiszen lényegében csak különböző felbontásokról és képkocka/mp adatokról beszélünk. Így, többek között, maga az IMAX kifejezés is nagyjából értelmét veszti.

Advertisement

Az IMAX Corporation viszont magának kever le egy pofont azzal, hogy kiszúrja a néző szemét 4K, ill. 2K "IMAX" vetítőgépekkel, melyek (ne feledjük!) már eleve bent vannak nappalijainkban tévé formájában, a fogyasztó imigyen meg csaknem átverve érezhetné magát, ha tudná mire ül be.

Addig is, fűzzünk be egy diafilmet otthon!

Írja meg, ha "kisfelbontású IMAX" áldozata lett!!!!!44!4!!44!!!négy

A cikkben szereplő képek mind "Creative Commons" licensszel megjelölt anyagok.